Már a hét eleje óta terjedt a Facebookon egy poszt a szerdai töriérettségi állítólagos esszéfeladatairól. A posztról az Oktatási Hivatal is tudott.
A mai töriérettségi után megoszlottak a vélemények arról, melyik volt a könnyebb esszépárosítás. Nézzük, melyik rövid és hosszú esszét választották az Eduline olvasói.
Az elmúlt percekben közzétettük a középszintű töriérettségi rövid választ igénylő feladatinak és esszéfeladatainak megoldási javaslatait - ebben a cikkben az összes feladatok és mind a négy esszét megtaláljátok.
A középszintű történelemérettségi második hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi első hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi második rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében összesen 50 pontot lehetett gyűjteni. Itt találjátok a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldást.
Több tízezer érettségizőhöz jutott el a hét elején az a Facebook-poszt, amelynek szerzője azt állította: biztosan tudja, hogy idén a középszintű történelemvizsgán a Horthy-korszak külpolitikájáról, az ENSZ működéséről és Mátyás király belpolitikájáról kell majd esszét írni. A végzősök egy része komolyan is vette a tippet, amelyről szerda délelőtt kiderült, hogy fals volt. A diákok egészen más esszétémákat kaptak az írásbelin, de így sem jártak rosszul.
Klasszikus, a középszintű töriérettségihez passzoló esszéfeladatokat kaptak idén a diákok, akik a Kádár-korszakról, az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról és az Árpád-kor magyar történelemről is írhattak esszét a vizsga második részében.
Az Eduline által megkérdezett történelemtanár szerint változatos témákat kaptak a diákok a középszintű érettségi első részében. A vizsgázóknak többek között a zsidó vallásról, a reformációról, a Horthy- és a Rákosi-korszakról, a magyarországi romákról szóló kérdéseket is meg kellett válaszolniuk a megadott képek, grafikonok, szövegek alapján.
Az athéni demokráciáról, a Kádár-korszakról, az Árpád-kori magyar történelemről és a második ipari forradalomról is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű töriérettségi második részében.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
